1. Jogszabályi háttér

1.1. Európai uniós jogszabály
A 73/2009/EK Tanácsi rendelet III. melléklete egy keretrendszert foglal magába, amely alapján a tagállamoknak nemzeti sajátosságaik, adottságaik figyelembevételével konkrét előírásokat kell meghatározniuk.
1.2. Nemzeti jogszabály
Hazánk az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendeletben állapította meg az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" fenntartásához szükséges feltételrendszert.
Jelenleg e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt tizenegy előírás alkotja a hazai HMKÁ-ra vonatkozó szabályokat.

2. A HMKÁ előírásainak betartására irányuló ellenőrzések

A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot feltételeinek teljesülését 2004 óta a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (továbbiakban: MVH) ellenőrzi. A helyszíni ellenőrzések minimális arányát a közvetlen támogatások és a borpiaci támogatások tekintetében a 1122/2009/EK Bizottsági rendelet és a 65/2011/EU Bizottsági rendelet egyaránt 1%-ban állapítja meg. Ez azt jelenti, hogy külön a közvetlen, külön a borpiaci és külön a vidékfejlesztési támogatást igénylő ügyfelek 1%-át helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálni szükséges. Az 1%-os mintát részben kockázatelemzéssel, részben véletlenszerűen választja ki az MVH.

Az ellenőrizendők köre:

Az ellenőrzésre kiválasztottak az egységes területalapú támogatás (SAPS), a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetés, a Natura 2000 gyepterületeken és erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetés, az agrár-környezetgazdálkodási támogatás, az erdő-környezetvédelmi támogatás, a mezőgazdasági földterületek első erdősítésének támogatása, a szőlőültetvények szerkezetátalakításának támogatása, illetve a szőlőkivágás támogatás igénylői közül kerülnek kijelölésre. A HMKÁ ellenőrzéseket a kiválasztott kérelmezők gazdaságának teljes területén végre kell hajtani (beleértve azokat a táblákat is, melyekre nem igényeltek támogatást). Ellenőrzés tárgyát képezheti ezen kívül bármely - az előző pontban felsorolt - kérelmező táblája, ahol HMKÁ meg nem felelés esete áll fenn.

3. A HMKÁ előírások részletes bemutatása

1. Talajerózió elleni védelemre vonatkozó előírások

a) 12%-nál nagyobb lejtésű területen az alábbi kultúrák termesztése tilos: dohány, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, csicsóka.
b) 12%-nál nagyobb lejtésű területen a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után gondoskodni kell a talaj fedettségéről:
§ őszi kultúra vetésével, vagy
§ a tarló október 30-ig történő megőrzésével vagy legfeljebb sekély tarlóhántás és -ápolás elvégzésével, valamint a tarló gyommentes állapotban tartásával, vagy
§ másodvetésű takarónövény termesztésével.

Az előírás célja: a lejtős területek talajának megóvása az erózió káros hatásaival szemben, azaz a talaj termőrétegének helyben tartása, lemosódásának megakadályozása.
- Az első - a) pontban megfogalmazott - valójában egy tiltás, amely széles sortávolságú kultúrnövényekre vonatkozik. Ha lejtős területen kultúrnövényt termesztenek, a talaj fedettsége általában biztosított. Azonban a széles sortávval vetett növények termesztésekor a sorközökben jelentkezhetnek eróziós problémák.
- Az előírás b) pontja a betakarítás utáni időszakra fogalmaz meg követelményt. Az első opció, hogy egy őszi vetésű kultúra kerül az elővetemény után felszabadult területre. Ebben az esetben a betakarítás és a vetés között eltelt időszak a szükséges talajmunkák elvégzésére, illetve a vetés előkészítésre korlátozódik. Még rövidebb idő telik el betakarítás és vetés között akkor, ha a nyári vagy kora őszi betakarítású főnövény után másodvetésű takarónövényt termesztünk az adott területen. A rövid tenyészidejű másodvetésű növények nemcsak a talaj takarását biztosítják, de zöldtrágyaként beszántva annak szerves anyag tartalmát is növelik.
A 12%-nál nagyobb lejtésű területek lehatárolása a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (MePAR) külön fedvényként szerepel.
1.) Amennyiben az adott tábla összterülete 2 hektárnál kisebb, akkor csak abban az esetben számít 12%-nál meredekebb lejtésűnek, ha több mint a fele 12%-nál nagyobb lejtésű területen helyezkedik el.
2.) Amennyiben az adott tábla összterülete 2 ha, vagy annál nagyobb, akkor abban az esetben tekinthető 12%-nál meredekebb lejtésűnek, ha a táblán belül a 12%-nál nagyobb lejtésű terület nagysága meghaladja az 1 ha-t.

Az előírás ellenőrzése: Első lépésben az ellenőrök megnézik, hogy az ellenőrzendő tábla 12%-nál meredekebb lejtésű-e. Ebben segítséget nyújt a területméréseknél használt GPS-szel ellátott PDA készülék, amely tartalmazza a kérelmezett táblák adatait és a hozzájuk tartozó térképi anyagokat a szükséges fedvényekkel együtt. Ha a tábla 12%-nál meredekebb lejtésű, akkor a kultúra beazonosítására kerül sor. Amennyiben nem tiltott kultúrnövény van a lejtős táblán, a további ellenőrzés arra irányul, hogy a nyári vagy őszi betakarítású kultúrák lekerülése után a megengedett agrotechnikai módszerekkel biztosította-e a földhasználó az eróziós tevékenység megakadályozását. Ennek ellenőrzésére a betakarítás után kerül sor. A helyszíni ellenőr egyrészt azt vizsgálja, hogy megőrizte-e a gazdálkodó a lekerülő vetemény tarlóját. Amennyiben igen, akkor ezt az állapotot az őszi esőzések idején legalább október 30-ig gyommentesen fenn kell tartani. (A sekély tarlóhántás és -ápolás a kelő gyomok fejlődésének megakadályozása érdekében megengedett.)
Ha a tarlót egyértelműen feltörték, akkor az ellenőr azt vizsgálja, van-e látható jele a területen őszi kultúra vagy másodvetésű takarónövény vetésének, illetve az ezekhez szükséges talaj előkészítésnek. Adott esetben az ellenőr többször is visszamehet az ügyfél tábláját ellenőrizni (pl. szántás után megtörtént-e már a vetés).

2. Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése kötelező szőlőültetvények esetében

Az előírás célja: a lejtős területeken lévő teraszok állapotának megóvása annak érdekében, hogy a talajerózió elleni védelemben betöltött funkciója megmaradjon.
Hazánkban a teraszos művelés nem elterjedt, az ily módon fenntartott mezőgazdasági táblák száma meglehetősen alacsony Szinte kizárólag szőlőültetvényekről van szó, így ezen előírás betartása a szőlőtermesztéshez köthető.
Az előírás ellenőrzése: A teraszok vizsgálata - a HMKÁ szempontjából - arra irányul, hogy azok minősége megfelel-e a talajerózió elleni védelemnek. A lépcsőzetes sík földsávok közti rézsűk (esetleg támfalak) állapotát épen kell tartani.

3. Vetésváltásra vonatkozó előírások

a) Önmaguk után ugyanazon a területen nem termeszthető növények: burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, dinnye;
b) Egymás után két évig termeszthető: rozs, búza, tritikálé, árpa, zab, cirokfélék, tökre oltott dinnye;
c) Egymás után legfeljebb három évig termeszthető: dohány és a kukorica;

d) Egymás után legfeljebb négy évig termeszthető: vetőmag termesztés céljából hibridkukorica;

e) Minden egyéb növény több évig termeszthető önmaga után.

Az előírás célja: a talaj szervesanyag-tartalmának fenntartása az agrotechnikai szempontból különböző csoportba tartozó növények termesztésének bizonyos időközönkénti váltásával, valamint a növényi kártevők és kórokozók elszaporodásának megakadályozása.
Az előírás szempontjából a 2008. évi egységes területalapú támogatás iránti kérelem beadásának időpontjában a területen termesztett kultúra számít a kiindulási évnek. Ehhez az állapothoz viszonyítják a vetésváltásra vonatkozó szabályok betartását.

Az előírás ellenőrzése: A vetésváltásra vonatkozó előírásoknak történő megfelelés térinformatikai eszközökkel központilag kerül ellenőrzésre a kiválasztott mintán. Az egységes területalapú támogatás iránti kérelmeken feltüntetett ugyanazon területek hasznosításait vetik össze az egymást követő években. Amennyiben azonban helyszíni ellenőrzés is történt a vizsgált területen, akkor annak eredménye lesz mérvadó (abban az esetben is, ha az eltér a kérelemtől).
A vetésváltási szabályok teljesítése során a másodvetést is figyelembe kell venni, ha az a főnövénnyel megegyező területen valósult meg, és a földhasználó a másodvetést az egységes kérelemről szóló rendeletben foglaltak szerint bejelentette. Pl.: Kukorica után zöldtrágyának vetett, (másodvetésre bejelentett) repce feloldja a tilalmat a kukorica újbóli vetésére vonatkozóan. A másodvetést annak EK-bejelentése, vagy egy helyszíni ellenőrzés támaszthatja alá.
A vetésváltás szabályait adott területre vonatkozóan akkor is be kell tartani, ha változik a kérelmező.

Példa - meg nem felelés
Adott ügyfél ugyanazon tábláján 2008-ban és 2009-ben is napraforgót jelölt meg az egységes kérelmén. A napraforgó az a) pont szerinti kategóriába tartozik, azaz ugyanazon táblán egymást követő két évben nem termeszthető.
A jogszabály szerint lehetőség van arra, hogy egy egymás után két évig termeszthető növény második évi termesztése után egy másik, szintén két évig termeszthető növény kerüljön ugyanarra a területre. Példa: 2008 - búza, 2009 - búza, 2010 - rozs.

4. Tarló, nád, növényi maradványok, valamint gyepek égetése tilos.

Az előírás célja: a talaj szervesanyag-tartalmának fenntartása a növényi maradványok égetésének megakadályozása révén.
Ezen előírás betartása alól két esetben lehet eltérni:
1.) az illetékes növény-egészségügyi hatóság által zárlati károsítókkal való fertőzés miatt hozott hatósági határozat alapján, illetve
2.) az illetékes természetvédelmi hatóság által egyedi természetvédelmi okokból hozott hatósági határozat alapján.

5. Mezőgazdasági területeken vízzel telített talajon mindennemű gépi munkavégzés tilos, kivéve a belvíz, árvíz levezető árkok létesítésekor és értékmentéskor végzendő gépi munkavégzést.

Az előírás célja: a talaj szerkezetének megóvása a nedves talajon történő gépi munkavégzés elkerülésével

Az előírás ellenőrzése: Az előírás megszegése akkor állapítható meg, ha az ellenőrzés időpontjában végez a gazdálkodó valamely tábláján géppel történő beavatkozást, vagy ha szemmel jól látható jele van a nedves talajon történő munkavégzésnek (pl. mély keréknyom a táblán belül).

6. A gyepterületek túllegeltetése, valamint maradandó kár okozása tilos.

Az előírás célja: a környezetmegőrzés minimális szintjének biztosítása és az élőhelyek károsításának elkerülése az egységnyi területre jutó megfelelő állománysűrűség fenntartása révén.
Az előírás betartásától az illetékes természetvédelmi hatóság által egyedi természetvédelmi okokból hozott hatósági határozat alapján el lehet térni.

Az előírás ellenőrzése: A túllegeltetésre, valamint maradandó károkozásra vonatkozó előírás ellenőrzése arra irányul, hogy látható-e a gyepterületen olyan kiritkult, fűféléktől mentes folt, ami a nem megfelelő legeltetési mód, illetve a szakszerűtlen gyepgazdálkodás következménye.

7. A mezőgazdasági területeket gyommentesen kell tartani.

Gyommentes állapot: gyommentes állapotúnak kell tekinteni azt a hasznosított területet, amelyen különböző – kémiai, fizikai, biológiai – gyomszabályozási módszerek alkalmazásával olyan mértékben megakadályozták a gyomnövények, beleértve a rendelet 4. számú mellékletében meghatározott veszélyes gyomnövények kelését, a szaporító képletek kialakulását, hogy a kultúrnövény, illetve gyep fejlődése nem kerül veszélybe a gyomnövények által kiváltott gyökérversengés és árnyékolás következtében.
Pihentetett terület esetében a virágzó gyomok jelenléte nem lehet olyan mértékű, hogy az jelentősen megnövelné a következő kultúra megfelelő fejlődéséhez szükséges növényvédelmi munkálatok mennyiségét, költségét, vegyszerhasználatát
Veszélyes gyomnövények: selyemkóró, parlagfű és aranka fajok.
Az előírás célja: a mezőgazdasági területeken a gyomosodás és annak káros hatásainak megakadályozása, különös tekintettel a veszélyesnek minősített gyomnövények vonatkozásában.
Az MVH által megállapított HMKÁ-ra vonatkozó szabálytalanságok közül a legtöbb eset minden évben a gyomosodásra vonatkozó előírás be nem tartásából ered.

8. A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni.

Az előírás célja: az olyan fás szárú növények mezőgazdasági területen történő megjelenésének elkerülése, melyek a termesztés szempontjából káros hatással vannak a kultúrnövényre.

Az előírás ellenőrzése: A gyomosodási kritériumhoz hasonlóan ez az előírás is a 2004 óta ellenőrzött feltételek között szerepel. A helyszínen egyértelműen azonosítható, hogy a táblán található-e termőhely-idegen fásszárú növény.

9. A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben rögzített tájképi elemek megőrzése kötelező.

Kunhalom területén gyep felszínborítás helyreállítása érdekében történő előkészítő beavatkozások kivételével bárminemű mezőgazdasági talajmunka végzése tilos. Kunhalom területén végzett fakivágás során tilos a földmű bolygatása

Az előírás célja: Magyarországon a védendő tájképi elemek körébe 2010-ben a kunhalmok és a gémeskutak kerültek. Gémeskutak tekintetében az MVH ellenőrei által 2010. évben felmért referencia állapotot kell megtartani. Az előírás nem tartalmazza a kút műszaki állapotának javítását, kizárólag a kút kiindulási állapotának megőrzését írja elő. Kunhalmokra vonatkozóan az előírás célja a halomtest fennmaradásának biztosítása, a HMKÁ további követelményeinek (pl.: gyommentesség biztosítása) való megfelelés mellett.

Az előírás ellenőrzése: Az ellenőrzés során a helyszíni ellenőrök azt vizsgálják, hogy a gémeskút, a referencia adatbázisban rögzített koordináták szerinti helyen megtalálható-e, valamint a referencia állapothoz képest károsodott-e. Kunhalmok vonatkozásában a halomtest megléte és a talajmunkák elhagyásának vizsgálata képezi az ellenőrzés alapját.

10. Öntözési célú vízhasználat csak érvényes vízjogi üzemeltetési engedély alapján végezhető

Az előírás célja: A vízkészlet kimerülésének megelőzése és a vízhasználat megfelelő kezelése.

Az előírás ellenőrzése: A vonatkozó EK rendelet értelmében 2010. január 1-jétől a víz megőrzésének érdekében az öntözési célú vízhasználat csak az adott területre érvényes öntözési vízjogi üzemeltetési engedély esetén lehetséges. A vízjogi üzemeltetési engedély – az engedélyben meghatározott feltételekkel és az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályokban hatósági előírásokban meghatározott kötelezettségek mellett – feljogosít a vízilétesítmény használatbavételére és az engedély érvényességi ideje alatt annak üzemeltetésére. Az ellenőrzés során az illetékes hatóság (MVH) az engedély meglétét és annak érvényességét vizsgálja, valamint azt, hogy az engedélyben feltüntetett kultúrában öntöznek-e.

11. Vízvédelmi sávokra vonatkozó előírások

Az előírás célja: a felszíni vizek védelme a mezőgazdasági tevékenységből eredő szennyeződésekkel szemben

Az előírás ellenőrzése: Vízvédelmi sávokra vonatkozó előírás, hogy nem juttatható ki:
• műtrágya a MePAR-ban grafikusan megjelölt vizek partvonalától mért 2 méteres sávban
• szervestrágya MePAR-ban grafikusan megjelölt állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávban
• szervestrágya MePAR-ban grafikusan megjelölt völgyzáró gátas halastavak partvonalától mért 5 méteres sávban
• szervestrágya MePAR-ban grafikusan megjelölt egyéb felszíni vízfolyások partvonalától mért 5 méteres sávban; itt a védőtávolság 3m-re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50m-nél nem szélesebb és 1ha-nál kisebb területű

A szóban forgó felszíni vizek a MePAR –ban (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer) megjelenítésre kerülnek, mely a gazdálkodók számára az Egységes Kérelem igénylésekor is látható. Az előírás betartása csak a MePAR –ban feltüntetett felszíni vizekre vonatkozik.
Fontos kiemelni, hogy a vízvédelmi sávok területe – amennyiben azok támogathatóként vannak nyilvántartva – az igényelt tábla részét képezik, tehát művelésben tartásuk és a gazdálkodás nem tiltott, a korlátozás kizárólag a trágyakijuttatásra vonatkozik.
Az ellenőrzés első feladata, hogy megállapítsa, a tábla érintkezik-e a MePAR-ban megjelölt felszíni vízzel. A védőtávolságot a partvonalra merőlegesen, a helyszínen, mérőszalaggal kell meghatározni.