Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás részletes feltételeiről szóló módosított 18/2011. (III. 9.) VM rendelet szerint kifizetési kérelmek benyújtására évente június 1. és június 30. között van lehetőség.

A módosított 18/2011. (III. 9.) VM rendelet értelmében az állattartók az adott gazdálkodási év április 30-áig nyújthatják be a kötelezettség átadására vonatkozó kérelmüket az MVH-hoz. A jogutódlás megállapítás/kötelezettség átadás feltételeit a 18/2011. (III. 9.) VM rendelet, a szükséges formanyomtatványokat a 88/2012 (VII.13.) MVH Közlemény tartalmazza.

Az állatsűrűség számításnál korábban a TIR rendelet szerint nyilvántartott terület éves átlaga alapján számított értéket kellett figyelembe venni. A módosított 18/2011. (III. 9.) VM rendelet alapján a jövőben az állatsűrűség megállapításánál az érintett gazdálkodási év első napján nyilvántartott érték és a támogatási kérelemben megadott, a tartási helyen a támogatható állatok tartására szolgáló terület értéke közül a kisebbet kell figyelembe venni.

A kalkuláció módját a támogatási rendelet 18. § (1) bekezdése határozza meg.

A jogosult ÁE az alábbi 3 érték összevetésével történik:

a)    a támogatási rendelet 18. § (1) bekezdés a) pontja értelmében megnöveljük az ENAR-ból lekérdezett ÁE értékét 10%-kal, de legalább 5 ÁE-gel;

b)    a támogatási rendelet 18. § (1) bekezdés b) pontja alapján a TIR-ben szereplő 2011. május 1-jén nyilvántartott alapterület adatot megnöveljük 10%-kal, és kiszámítjuk, hogy a 6. § (1) bekezdés szerinti maximálisan 0,24 ÁE/m² kritérium betartása az adott területen legfeljebb hány ÁE-re teljesül (TIR szerinti alapterület m² * 0,24 ÁE/ m²);

c)    a kérelemben szereplő igényelt ÁE.

A jogosult ÁE az a) b) és c) értékek közül a legalacsonyabb.

Példa:

Az ENAR-ban az adott kérelmezőnek 20 db nőivarú borjú hat hónapos korig, 30 db üsző (6-24 hónapos kor között), 100 db tehén van nyilvántartva, az állattartó TIR-ben 2011. május 1-jén nyilvántartott kapacitás (alapterület) adata 570 m². A kérelmen szereplő igényelt ÁE 140.

a)    A borjú korcsoport esetében 8 ÁE (20*0,4), üsző korcsoport esetében 18 ÁE (30*0,6) és a tehén korcsoport esetében 100 ÁE (100*1) határozható meg. Ez összesen 124 ÁE (100+18+8). A támogatási rendelet 18. § (1) a) pont szerint ennek 110 %-át, 136 ÁE-t (124+12) veszünk figyelembe a kalkuláció során;

b)    Az állatsűrűségi feltétel teljesüléséhez tartható maximális létszám:
570 m²x1,1 x0,24 ÁE/m²=150,48»150 ÁE;

c)    A kérelmen szereplő igényelt ÁE értéke 140 ÁE.

A jogosult ÁE az a) b) és c) értékek közül a legalacsonyabb 136 ÁE.

Igen, az „igényelt ÁE" változhat. A benyújtott támogatási kérelmek alapján a támogatásra jogosultak részére az MVH támogatási határozatot, ezt követően az évente benyújtott kifizetési kérelmek alapján évente kifizetési határozatot hoz. A támogatási határozatban az MVH „jogosult ÁE"-t (és a természetes körülményekre vonatkozó kötelezettségvállalás esetén „legeltetett jogosult ÁE"-t) határoz meg. A támogatási határozatban szereplő „jogosult ÁE" alapján kiszámítható az ügyfél által évente „lehívható" maximális támogatási összeg. A kifizetési kérelemben a támogatásra jogosult a „jogosult ÁE"-nél alacsonyabb „igényelt ÁE"-t is megadhat. A kifizetési határozatban megállapított „jóváhagyott ÁE" értékét az MVH az ügyfél kifizetési kérelmében szereplő „igényelt ÁE" figyelembevételével, a támogatási rendelet 23. §-a alapján határozza meg. A „jóváhagyott ÁE" eltérhet a „jogosult ÁE"-től, de annál nem lehet nagyobb. A számítás módját a támogatási rendelet 23. § (1) bekezdése állapítja meg.

Példa alapadatok:

Istálló: 100 m²

Tehén: 7db

Üsző: 1db

Összesen: 7,6 ÁE

A számítás szerint:

a. ) megnöveljük az ÁE-et 10%-al, de legalább 5 ÁE-el 7,6+5= 12,6ÁE;

b. ) nyilvántartott területet megnöveljük 10%-al és kiszámítjuk a 0,24ÁE/m2 betartását: 100+10%= 110

110*0,24=26,4ÁE

c. ) igényelt ÁE.

Ha a kérelmező 12,6 ÁE-et igényel akkor azt mikorra kell elérnie az ENAR szerint (mikorra kell+5 tehénnel többel rendelkeznie)?

Nem kell elérni a 12,6 ÁE-et, az állattartónak nem kell növelnie a tehénlétszámot. A támogatási kérelemre hozott jóváhagyó határozatban 12,6 ÁE fog szerepelni, mint „jogosult ÁE". Ez a maximális támogatható ÁE a teljes támogatási időszakra vonatkozóan. 2011-ben a támogatási kérelem megegyezett a kifizetési kérelemmel, ezért a 12,6 ÁE egyben a kérelmező kifizetési kérelmében szereplő „igényelt ÁE" értéke is lesz. A támogatási időszak többi évében külön kifizetési kérelmet kell benyújtani, melyben a gazdálkodási év ÁE tényadatai alapján meg kell adnia a támogatásra jogosult állattartónak az általa „igényelt ÁE"-et: ennek értéke kisebb lehet a „jogosult ÁE-nél, de azt nem haladhatja meg. A kifizetési kérelemre az MVH külön eljárásban hoz határozatot a támogatható állatlétszámra vonatkozó ENAR éves átlagadatok és az állattartó által a kifizetési kérelemben „igényelt ÁE" figyelembe vételével. A határozat tartalmazza a kifizetés alapját jelentő jóváhagyott ÁE értékét (ld. a támogatási rendelet 23. §-át).

50 ÁE alatti gazdaságok esetén jóváhagyott ÁE-ként 9 euró a támogatási összeg, 50 ÁE feletti gazdaságok esetén - az összes állat tekintetében - jóváhagyott ÁE-ként 2 euró a támogatási összeg.

A támogatási kérelemben az igényelt legeltetett ÁE értékét úgy kell meghatározni, hogy a vállalt kötelezettséget biztosan teljesíteni tudja az állattartó. Számolni kell azokkal a tényezőkkel (pl. időjárás, esetleges állategészségügyi problémák stb.), amelyek csökkenthetik a legeltetett napok, vagy a legelőre hajtott állatok számát.

Példa a számításhoz:

Tegyük fel, hogy van egy 100 ÁE nagyságú állomány, amit legeltetni tud az állattartó. (A 100 ÁE legeltetéséhez a rendelet 11. § (1) bekezdésében előírt maximum 1,8 ÁE/ha legelőterheléssel számolva legalább 56 ha területtel kell rendelkeznie). Feltételezzük, hogy a támogatási rendelet 1. § 23. pontja szerinti május 1 - szeptember 30. közötti 153 napos legeltetési időszakban 100 napot tud legeltetni. A legeltetési időszakban legeltetett napok száma ez esetben: 100 ÁE*100 nap=10 000 ÁE*nap. Ezt a legeltetési időszak 153 napjára visszaosztva 10 000 ÁE*nap/153 nap=65,35 ÁE. Ez azt jelenti, hogy az állattartó 65,35 ÁE-re tudja vállalni a természetes körülményekre vonatkozó többletkötelezettséget, a támogatási kérelmemben ezért az igényelt legeltetett ÁE rovatban 65,35 ÁE-et ad meg. A gyakorlatban az állattartó a teljes 100 ÁE állományt fogja legeltetni, de csak az év 100 napján, így teljesíteni tudja a 65,35  igényelt legeltetett ÁE-re vállalt 10 000 legeltetett ÁE*napot. 

A tenyészetből kikerült állatot nem kell pótolni. Az állat tenyészetből történő kiesését a kérelmező a 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet értelmében köteles bejelenteni az ENAR-ba. A támogatási rendelet 23. §-a értelmében az adott gazdálkodási évben benyújtott kifizetési kérelemre hozott határozatban az MVH a jóváhagyott ÁE értékének megállapításakor az ENAR (kiesett állatok ÁE értékével csökkentett) adatait fogja figyelembe venni.

Az állategyedek tenyészet és tartási hely szerinti jelentési kötelezettségét a 119/2007. (X.18.) FVM rendelet (TIR rendelet), és a 99/2002. (XI.5.) FVM rendelet (ENAR rendelet) szabályozza, a nyilvántartást az MgSzH vezeti. A támogatási kérelem benyújtásakor a kérelmező a D4501-01 nyomtatványon jelöli, hogy a tenyészetén belül mely TIR-ben nyilvántartott tartási hely(ek)re vállalja az állatjóléti feltételek teljesítését. Ajánlott minden, a tenyészethez tartozó állatállomány mozgatásában szerepet játszó tartási helyre vonatkozóan vállalni a kötelezettségeket. A jóváhagyott ÁE megállapításakor, illetve a kötelezettség teljesítésének ellenőrzésekor az MVH nem veszi figyelembe azokat az egyedeket, amelyek a D4501-01 kérelemben nem szereplő tartási helyre kerülnek.

Ugyanez a helyzet abban az esetben is, ha a támogatásra jogosult nem jelenti be az ENAR-ba a növendék egyedek más tartási helyre kerülését. Ezért FONTOS, hogy a támogatásra jogosult pontosan jelentse a tenyészeten belüli állatállomány TIR-ben nyilvántartott tartási helyek közötti mozgását.

Az intézkedés alapvetően a tejtermelő állomány állatjóléti feltételeinek támogatását célozza meg, ezzel nem áll összhangban a „selejt tehenek" figyelembe vétele (melyek a hasznosítás irányát tekintve már nem tekinthetők tejtermelőnek). Az ENAR nyilvántartásban nem szerepel, hogy mely egyed került kiválasztásra selejtezésre, lekötése emiatt sem jelenti a kötelezettségvállalás megszegését.

Az MVH a hímivarú egyedeket nem veszi figyelembe az intézkedés végrehajtása során, az intézkedésben támogatás kizárólag a nőivarú, tejtermelő szarvasmarhák után vehető igénybe.

Összefoglalva: a tartási hely a hízlalás miatt lekötött tehenek és a lekötött hímivarú egyedek miatt az intézkedés tekintetében nem minősül kötött tartásúnak.

2013-ban a 292,3 HUF/EUR árfolyamot (az Európai Központi Bank 2013. január 1-jei középárfolyamát) kell figyelembe venni.

Az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága módosította az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás részletes feltételeiről szóló 18/2011. (III. 9.) VM rendelet alapján kötelezően vezetendő telepi munkanaplót, a 90/2012. (VIII.1) IH Közleménnyel.

A módosított formátumú telepi munkanapló az MVH honlapjáról letölthető:

a Támogatás / EMVA / EMVA II. tengely - A környezet és a vidék fejlesztése / Állatjóléti támogatás / Jogszabályok menüpont alól.

A kötelezően vezetendő telepi munkanaplóban a 90/2012. (VIII. 1.) IH Közlemény megjelenésével annyi könnyítés történt, hogy elegendő év-hónap-nap bontásban rögzíteni a csülökápolás megtörténtét.

Igen. A körmölést végzőnek/végzőknek (csapat esetén legalább az ott dolgozók közül egyiküknek, pl. vezetőjüknek) kell hogy legyen valamilyen bizonylata.

2011 július 31. előtti körmölésnél:

•  vagy a gazda maga végzi a körmölést (ilyen esetben erről a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvben nyilatkozik);

•  vagy a körmölést végzőnek van gyakorlata (bármilyen bizonyíték arról, hogy korábban végzett ilyen szolgáltatást máshol (pl. a körmölő erről a tevékenységről szóló számlát tud bemutatni);

•  vagy bármiféle igazolása/bizonyítványa/oklevele van olyan képzésről melyen a körmölést vagy a körmölést is oktatták.

2011 augusztus 1. utáni körmölésnél:

•  vagy a gazda maga végzi a körmölést (ilyen esetben erről a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvben nyilatkozik);

•  vagy legalább 3 éves gyakorlata van (erről a tevékenységről szóló számlát tud bemutatni);

•  vagy igazolása/bizonyítványa/oklevele van olyan képzésről, melyen a körmölést vagy a körmölést is oktatták és a tudás megszerzését eredményes vizsgával zárta

A hatósági bizonyítványt a megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Hivatala állítja ki az alábbi adattartalommal: ügyfél neve és címe, tenyészetkód, tartási hely azonosító(k).

A támogatási rendelet nem írja elő, hogy az állomány hány százalékát kell mentesíteni. Csak a mentesítés megtörténtét kell igazolni illetve hogy a mentesítés az IH közleményben megnevezett hatóanyagokkal és szerekkel történt.

Ilyen konkrétumot a támogatási rendelet nem követel meg. Program meglétét írja elő és annak végrehajtásának állatorvosi igazolásáról rendelkezik. Ezen részletszabályokat kell lefektetniük a kérelmezőknek a választott rovarmentesítési programban.

Ilyen konkrétumokat a támogatási rendelet nem követel meg. Program meglétét írja elő és annak végrehajtásának állatorvosi igazolásáról rendelkezik. Ezen részletszabályokat kell lefektetniük a kérelmezőknek a választott rovarmentesítési programban.

A támogatási rendelet értelmében a kérelmezőnek programmal kell rendelkeznie a paraziták elleni védekezésre és azt kell végrehajtania az MVH közlemények szerint, az ÚMVP Irányító Hatóságának közleményében közzétett állatgyógyászati szerekkel illetve hatóanyagokkal, és ezt dokumentálni kell, valamint a beszerzésre vonatkozó bizonylatokat meg kell őrizni a támogatási időszak alatt. Amennyiben azonban a rovarirtás és a paraziták elleni védekezés nem folyamatos, akkor az nem tekinthető szakszerűnek. A támogatás összege tekintetében a kezelendő állatok mennyisége és kor szerinti megoszlása attól függ, hogy a kérelmező mennyi állategységre vállalta a vonatkozó kötelezettséget.

A támogatási rendelet ilyen előírást nem fogalmaz meg, a közleményben szereplő intervallum az igazolásra vonatkozik. Mind a rovarmentesítést, mind a paraziták elleni védekezést szükség szerinti lépésekben, az év minden napján az állatok jólétének és egészségének megőrzése érdekében kell végezni.

Igen, a 2013. június 1. és június 30. között benyújtandó kifizetési kérelmekhez kell mellékelni.

A preventív szereket elegendő az üszőkön, a borjakon és a szárazon álló teheneken alkalmazni, a külső és belső paraziták elleni kezeléseket azonban gazdasági évenként legalább egyszer el kell végezni. A támogatási időszak során alkalmazható szerek és állatgyógyászati termékek listáját az 54/2011. (IV. 20.) IH Közlemény tartalmazza, mely letölthető az MVH honlapjáról a Támogatás / EMVA / EMVA II. tengely - A környezet és a vidék fejlesztése / Állatjóléti támogatás / Jogszabályok menüpont alatt.

Az ügyfélnek olyan nyilvántartást kell vezetnie, amely alapján ellenőrizhető, hogy teljesült-e a 12. § (5) bekezdésében előírt feltétel. Megfelelő a takarmánykiosztó kocsiba bemért takarmány összetevők nyilvántartása is, ha az alapján megállapítható, hogy az egyes korcsoport(ok) egyedei a bázis adathoz (a támogatási kérelemhez csatolt takarmányozási dokumentációban szereplő széna adaghoz) viszonyítva megkapták-e  ÁE-enként a napi +1kg szénát.

A támogatási rendelet a takarmányozásra vonatkozóan a következő előírásokat tartalmazza:

12. § (1) A támogatásra jogosult köteles a tartási helyen található állomány számára

a) a kérődzők vízszükségletének megfelelő vízhez való korlátlan és folyamatos hozzáférést biztosítani, valamint

b) olyan takarmányozási receptúrával rendelkezni, amely biztosítja a Magyar Takarmánykódexben szereplő, a tejtermelő tehén (létfenntartó, vemhes, tejelő) táplálóanyag szükségletnek megfelelő beltartalmi összetevőjű és mennyiségű takarmányt.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt takarmányozási előírások betartását a támogatásra jogosultnak az általa felhasznált takarmány gyártója által kiállított igazolással kell igazolnia, amelynek az életkori sajátosságoknak megfelelően, legalább az alábbi beltartalmi összetevőkre kell kiterjednie:

a) nettó energia,

b) nyersfehérje,

c) nyersrost,

d) nyershamu,

e) kalcium,

f) foszfor.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, a saját gazdaságában előállított takarmány felhasználása esetén a támogatásra jogosultnak kell nyilatkoznia a takarmányozási előírások betartásáról.

(4) A támogatásra jogosult köteles a tartási helyen a tejtermelő szarvasmarha gondozását végző minden személlyel a takarmányozási receptúra tartalmát az alkalmazáshoz szükséges mértékben megismertetni. A takarmányozási receptúrához kapcsolódó elméleti és gyakorlati oktatásról jelenléti ívet kell felvenni.

(5) A támogatásra jogosult köteles a tartási helyen tartott tejtermelő szarvasmarháknak - az életkori sajátosságnak megfelelően - a támogatási időszakot megelőző hónapra vonatkozó takarmányozási dokumentációban rögzítetthez képest ÁE-ként napi 1 kg többlet szénát biztosítani.

A fentiek alapján a receptúra a kérelem benyújtását követően változtatható, az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak azonban mindig meg kell felelnie. Ugyanakkor, a takarmányozásra vonatkozó kötelezettségvállalás teljesítésének ellenőrzése a támogatási kérelemhez csatolt takarmányozási dokumentáció alapján történik, vagyis az abban szereplő széna adagokhoz képest kell ÁE-enként napi 1 kg szénával többet biztosítani az állatoknak (ld. az (5) bekezdést)!

A támogatási rendelet 12. §-a nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy milyen szénából kell az 1 kg többletet biztosítani, így a kötelezettségvállalás teljesítésekor a szénakészítéshez felhasznált növénytől függetlenül, bármilyen szálhosszúságú többletszénával történő takarmányozás elfogadható. A többletszéna biztosítása a rendelkezésre álló dokumentáció, de nem kizárólag a takarmányozási dokumentáció alapján kerül ellenőrzésre.

Amennyiben a tartási helyen rendelkezésre álló dokumentumok kitöltője, aláírója (telepi munkanapló, legeltetési napló kitöltője; fejési szabályzat, biztonsági terv aláírója, állatorvosi igazolás kitöltője paraziták elleni kezelésről) már nem áll munkaviszonyban vagy szerződéses jogviszonyban a támogatásra jogosulttal, az MVH a helyszíni ellenőrzés keretében jogosult visszamenőlegesen ellenőrizni a dokumentumok kitöltőjének, aláírójának munkajogi helyzetét.

A támogatási rendelet kötelezővé teszi a jelenléti ív felvételét, ez nem hagyható el. Javasoljuk a 36/2011. (III. 22.) számú MVH Közlemény 6. számú mellékleteként megjelentetett nyomtatvány használatát, amelyre a fenti esetben írják rá, hogy nincs alkalmazott, de a kérelmező a szükséges ismereteket megszerezte és alkalmazza.

Az MVH Központi Ügyfélszolgálatán keresztül tudunk közvetlenül válaszolni az ügyfeleink által feltett kérdésekre.